A Bugac mellett fekvő Monostordomb környezetében 2010-ben kezdődtek régészeti feltárások. A tudomány számára egészen addig ismeretlen régészeti lelőhely mára fogalommá vált az Árpád-kor kutatásában. 

Az egykori Péterin az 1050-es években indult az élet, minden bizonnyal tudatos királyi telepítés következtében. 

Bencés rendi monostorát 1130/40 között alapította a kor kiemelkedő főúri családja, a Becse-Gergely nemzetség. A fontos hadi és kereskedelmi út mentén fekvő stratégiai helység, a 12-13. század fordulójára a Duna-Tisza köze szakrális és gazdasági központjává nőtte ki magát. A korszakot tekintve hatalmas kiterjedésű és városias település életének végét, egyértelműen az 1241-42. évi tatárjárás okozta. 

A helyszínen folyamatosan zajló régészeti feltárások az Árpád-kori Magyarország kiemelkedő gazdagsága, nagyhatalmi státusza bizonyítékainak tömegét hozták felszínre. Az eddig példátlannak tekinthető mennyiségű és minőségű leletanyag teljes összképet nyújt Magyarország legdicsőségesebb időszakáról. Ez az unikális tárgy-együttes egyben alkalmat ad arra is, hogy a térségnek és az országnak a korban betöltött szerepét, anyagi kultúráját és hagyatékát – a korabeli forrásokkal egyébként összhangban, – több szempontból is felül lehessen vizsgálni.