A 2022-es vizes világbajnokság rendkívüli volt mind a rendezést, mind a sportértéket tekintve. A pandémiát elszenvedő világban Magyarország példátlan vállalása tette lehetővé, hogy 2022-ben egyáltalán lehessen vb. Hazánk ugyanis az eredeti helyszín, Fukuoka helyett vállalta az év elején: szívesen ad otthont az esedékes világbajnokságnak.  Így szervezésre alig négy hónap állt rendelkezésre, de ez nem volt akadály, minden időre készen állt. Június 17-én 192 ország 2602 versenyzője hat sportágban és 75 versenyszámban kezdte meg a küzdelmeket az érmekért és helyezésekért.

Az úszás fő helyszínén, a Duna Arénában – a világ egyik leggyorsabb versenymedencéjében – három világrekord, négy világbajnoki és három Európa-csúcs született. Mi, magyarok külön örülhettünk Milák Kristóf 100 és 200 méteres pillangóúszásban elért aranyérmének, utóbbi egyben világrekord is, valamint a női vízilabda-válogatott és a nyílt vízi úszócsapat ezüstérmének.

A világbajnokság alatt a sportdiplomácia sem tétlenkedett: a FINA budapesti kongresszusán a jövőt meghatározó nevezési szabályváltozás mellett döntöttek a küldöttek. Az új technikai bizottságokba minden korábbinál több magyar került be, a hat bizottságból ötben van tagja Magyarországnak. A vízilabda-bizottság elnökének a háromszoros olimpiai bajnok Molnár Tamást választották. Az úszóbizottságba Szájer Péter, a műúszó-bizottságba Vizi Judit, a nyíltvízi úszóbizottságba Fodor Szabolcs került be, a műugróknál továbbra is tag maradt Kelemen Ildikó, továbbá az edzőbizottság a vízilabda-szekciójának elnökének Kemény Dénest választották.