Az egykori Péterin 1050 és 1130 között keresztény magyar lakosság élt, akiket I. András idején feltehetőleg krisztinalizálási célzattal, valamint a kereskedelmi útvonalak védelme érdekében telepíthettek le. Pétermonostorát 1130 és 1140 körül alapította a kor egyik főúri családja, a Becse-Gergely nemzetség. A település a XII. és XIII. század fordulójára királyi pénzváltóhelyként működött, a Duna-Tisza köze kereskedelmi, gazdasági és szakrális központjává nőte ki magát. Pétermonostora virágzásának az 1241-42-es tatárjárás pusztítása vetett véget.
Bugac települést valószínűleg az 1300-as években az elnéptelenedett területre betelepített kunok alapították, hiszen a „Buga” szó eredetileg bikát jelent a kun kódex szerint, a „Bugacs” szó eredeti jelentése pedig „bikával foglalkozó egyén”.
Bugac, mint településnév először egy 1391. február 04-én kelt oklevélben jelenik meg, majd egy 1451. december 16-án Halason kelt okmányban már Bugac pontos helye és fekvése is megtalálható.
Jelentős fejlődés a pásztorkodás, a földek megművelése és a gazdálkodás terén 1642-től kezdődően indult meg a területen, amikor Eszterházy Pál, a jászok és kunok főkapitánya Kecskemét városának ajándékozott hat kun pusztát.
1910-ben Szabó Sándor és 87 gazdálkodó közbenjárásának köszönhetően, Kada Elek, Kecskemét polgármestere és a város közgyűlése faluhelyet jelölt ki a területen Monostorfalva néven.
Bugac 1950. január 01-jén vált önálló tanácsú településsé, ekkor lakóinak száma 5 550 fő, területe pedig 17 000 hektár volt.
A település 1970-ben nagyközségi rangot kapott, majd a következő jelentős változás 1989-ben történt, amikor Bugacpusztaháza vált önálló településsé.
Bugac település idegenforgalmának története egészen a XX. század elejéig nyúlik vissza, amikor az országos idegenforgalmi szervek és az országos sajtó részére az idegenforgalmi iroda 1933. május 21-én megrendezte a bugaci bemutatót, melynek köszönhetően 1937-ig közel 20 000, főleg külföldi országokból érkező turista volt kíváncsi a bugaci puszta és pásztorélet titkaira.
A mai Bugac település legnagyobb turisztikai vonzerejét az Árpád-kor kereskedelmi és szakrális központjaként azonosított Pétermonostora település feltárása során előkerült, az Aranymonostor Látogatóközpontban kiállított rendkívül gazdag leletanyag, a látogatóközpont közvetlen szomszédságában található, jelenleg is élő ásatási helyszín, a Pásztormúzeum, a Puszta Kapuja, a Karikás Csárda és a minden évben megrendezésre kerülő Kurultáj, valamint az érintetlen, végtelen puszta látványa adja.
Hatalmas nemzetközi érdeklődés mellett rendezik meg minden évben a Kárpát medence legnagyobb és legismertebb hagyományőrző eseményét, a bugaci Kurultáj és Ősök Napja három napos programsorozatot, mely egyben a hun és türk népek legnagyobb világtalálkozója is. A Kurultáj – Magyar Törzsi Gyűlés, az elmúlt években egész Európa és a magyarság legismertebb hagyományőrző rendezvényévé vált, melyen több száz, főleg ősi hun, avar és magyar viseletbe öltözött lovas és gyalogos vesz részt minden évben.
2024-ben augusztus 09. és augusztus 11. között rendezik meg Bugacon a Kurulajt.
Bugac település történetéről bővebben ITT olvashatnak.
